Ugrás a fő tartalomra

Gabriel García Márquez - Szerelem a kolera idején

 Sziasztok!

Elég rég jelentkeztem, emiatt ne haragudjatok! Egyszerűen csak telefonról nem egyszerű bejegyzést írni. De ami késik, nem múlik. Máris egy nagy klasszikussal tértem vissza: Gabriel García Márquez Szerelem a kolera idején könyvét olvastam el nem rég. 


A történet középpontjában egy szerelmi háromszög áll, Fermina Daza első szerelme lesz Florentino, akivel több évnyi levelezés és távszerelem kapcsolja össze, azonban házasságig Urbino doktorral jut. Akivel tulajdonképpen megvan mindene, egyetlen dolog hiányzik csak, méghozzá a nagybetűs szerelem, amit csak Florentino iránt érzett. A könyv nagyjából elején meghal Urbino doktor, és a temetésén megjelenik Florentino, aki ekkor látja megfelelőnek az időt, hogy megvallja szerelmét Ferminának, amit már több mint ötven éve táplál iránta. 

Sajnos a könyv nekem nem tetszett, Márquez nagyon sokszor elkalandozott, a történet nagy részében Florentino kicsapongó szerelmi (illetve nem is szerelmi, hanem inkább szexuális) életét ismerhetjük meg, miközben az író végig bizonygatja, hogy Florentino csak egy nőt szeretett egész életében, Ferminát. (Hiszi a piszi...)

Kicsit többet vártam a könyvtől, nem vagyok tőle maradéktalanul elragadtatva, nem igazán voltam kíváncsi olyan mély megfogalmazásokra, mint amik a műben szerepelnek. Nem nagyon jött át nekem a szépirodalmi stílus sem. Nagyon sokszor le akartam tenni a könyvet, de egy közös olvasás miatt fejeztem be végül. 

Utólag tudtam meg, ismerősök elmondása alapján, hogy Márqueznek ennél csak jobb könyvei vannak, így nagyon sajnálom, hogy evvel kezdtem. De ezek miatt a vélemények miatt fogok még esélyt adni az írónak, hiszen Márqueznek jónak kell lennie!

Ti olvastatok már az írótól? Mit ajánlanátok tőle? 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Elena Ferrante - A felnőttek hazug élete

  Egy nyereményjáték során sikerült elnyernem Elena Ferrante A felnőttek hazug élete című könyvét, amit valljunk be, ha nem áll mellém a szerencse, valószínűleg az első utam a könyvesboltba vezetett volna, hogy beszerezzem. A nápolyi regények során kedveltem meg ezt a titokzatos írót, akiről senki nem tudja, ki valójában, ellenben ez a titokzatossága szerintem még hozzá is ad az olvasásélményhez. Jelen regénye egy nagyon hatásos mondattal indul: „Két évvel azelőtt, hogy apám elköltözött volna hazulról, azt mondta anyámnak, hogy iszonyú csúnya vagyok.” Giovanna egy tinédzser kamaszlány, akinek a szemszögén keresztül megismerhetjük családja és távolabbi rokonai történetét. Ezt a fejlődésregényt ez a mondat indítja be, amikor is Giovanna életében előjönnek a nagy kérdések, vajon mi igaz és mi hamis a világban. Egy gyermek számára a világ úgy néz ki, ahogy a szülei látják, a neveltetés nagyon sokban befolyásolja a gyermek érzéseit és önképét, ez a könyv pedig megmutatja, mi történi...

Naomi Alderman - Engedetlenség

  Naomi Alderman a méltán híres Hatalom írójának első könyve akadt a kezembe, az Engedetlenség, melynek főszereplője egy zárt ortodox közösségből kilépő, majd apja halála miatt visszatérő nő, Ronit. A történetet két szemszögből ismerhetjük meg párhuzamosan, az egyik a londoni zsidóközösség tagjainak nézőpontja, a másik pedig a már New Yorkban élő korábban a közösség tagjának nézőpontja. Ronit annak idején azért költözött el az amerikai nagyvárosba, mert nem tudott azonosulni az ortodox elvárásokkal anélkül, hogy megtagadta volna önmagát. Azonban a Ráv halálával a zsidó vallásnak megfelelően az egy hónapig tartó gyászidőszakra visszatér Hendonba, ahol feltett szándéka, hogy megbotránkoztasson biszexualitásának felvállalásával, miközben gyerekkori szerelmével is találkozik, evvel pedig teljesen felkavarja az állóvizet. Nagyon tetszett a könyvben, hogy az írónő ilyen részletességgel ismeri az ortodox vallást, ami persze nem is csoda, hiszen édesapja az angol-zsidó történelem special...